Értékelés | Virtuális tájakon barangolni

június 21, 2022

"Ez egy olyan kor, amikor a videójátékok már minden korosztályt elértek, ezért ha online játszik az ember, rendszeresen összefuthat akár idősebbekkel is. Bizonyos érettségi szint fölött a kor nem igazán számít. Nem akarok túlzásba esni, mert az internet nem vetett véget az előítéleteknek, de olyan környezetet teremtett, ahol a közös érdeklődés egyszerűen többet számít."


Fülszöveg:

John ​Chu egy „serpa”, aki társaival együtt jó pénzért virtuális kalandokra kíséri ügyfeleit online szerepjátékokba, ahol jól felszerelt karakterekkel élhetnek át felejthetetlen izgalmakat: sárkányokat ölhetnek, űrcsatákban vehetnek részt, bankot rabolhatnak vagy zombihordákkal küzdhetnek. 

Az új ügyfelük a titokzatos, magát gazdag és ismert személynek mondó Mr. Jones rengeteg pénzt kínál azért, hogy átfogó idegenvezetést kapjon a virtuális valóság játékvilágáról. Chu számára ez az álommunka, de ahogy belevágnak a kalandozásba, gyanítani kezdi, hogy Mr. Jonest inkább az emberek felett gyakorolt hatalmi potenciál, semmint a szórakozási lehetőségek megismerése vezérli. A fergeteges online kalandnak induló megbízás aztán hamarosan átszivárog a való világba, ahol Chunak minden leleményességére szüksége van, hogy egy lépéssel előrébb járjon mindenkinél – mert a valóságban nincs újraindító gomb. Matt Ruff legújabb regénye egyrészt tisztelgés a videojátékok világa és a videojátékos közösségek előtt, másrészt izgalmas jelenetekbe ágyazott észrevételek sora arról, hogy mi rejlik a virtuális valóságban, és egyben milyen veszélyekre kell felkészülnie az embereknek a jövőben.

Élménybeszámoló:

Hm. Az egyik tantárgyam keretein belül arról volt szó, hogy az olvasásnak mikor van több értelme, melyik esetben lehet nagyobb hatást elérni egy olvasóban? Ha az adott könyvet először, vagy másodjára veszi elő? Meg voltam róla győződve, hogy az előbbi a helyes válasz, hiszen mikor ütné egy alkotás a legnagyobbat, ha nem első pillanatban, de amikor a tanárnő bebizonyította, hogy nem így van, megváltoztattam a véleményem. A másodszori ismerkedés a szöveggel át tudja írni egy történet értelmezését, ezért ha úgy érzem, hogy valami nincs a helyén először, akkor igyekszem az adott művet előkapni többször. Így történt a 88 név c. kötettel is.

Nekem ezt a könyvet imádnom kéne és ezért fáj jobban, hogy nem sikerült ezt elérnem. Ahogy fentebb is írtam, kétszer futottam át a regényen, hogy tudjam miért nem voltam maradéktalanul elégedett vele, amikor első alkalommal a végére értem és azt hiszem rájöttem. Erre még visszatérek később.

A 88 név c. kötetet a Ready Player One miatt akartam olvasni, imádom azt a könyvet! Nagyon szeretek az irodalmi alkotásokban játékokról olvasni és Parzival kalandjait iszonyúan könnyen szerettem meg többek között emiatt, a popkult utalásoktól pedig oda és vissza voltam. Így keresem a következő élményem, ami hasonló hatásokat generál, mint a RPO tette és ezt a 88 névben szerettem volna megtalálni. A borító itt egyébként nagyon találó, erősen adja vissza a VR lényegét, az lehetsz, ami akarsz lenni, olyan történetben, amiben akarod és persze a híres előd utánérzését kelti.

"...tudom, mi a különbség az igazi tömeggyilkosság és egy videójáték között..."




A történet szerint főhősünk John Chu egy serpa, aki egy multiplayer, vagyis többszemélyes játékban kísérgeti azon klienseit, akik fizetnek neki és csapatának a közreműködésért és hogy győzelemre viszik az egyes raideket, vagyis rajtaütéseket a szinteken és bezsebelik a sok-sok lootot, vagyis kincseket, amik kinyerhetőek egy-egy ilyen játszma során. Ez az MMORPG-k világa, csak VR környezetben. Úgy néz ki főhősünk üzlete nem megy a legjobban és pont jókor érkezik egy titokzatos ügyfél, aki Mr. Jonesnak nevezi magát és teljes diszkréciót kér a sráctól, na meg a szokásos közreműködést, csak pár feltétellel megspékelve: vezesse körbe a játékok világában és legyen a kísérője, na meg gyökérszintű hozzáférést kell adnia a gépéhez az idegennek, cserében heti százezer dollár üti a markát. John először gyanakszik, de az anyai háttértámogatással bátrabban belevág ebbe a kalandba, ám hamar nyilvánvaló lesz számára, hogy itt komolyabb folyamatok futnak a háttérben, mint a gépén lévők, amiket a feladatkezelő mutat.

Forrás A VR programok közül ma a Beat Saber az egyik legnépszerűbb, ami egy ritmusjáték. 

Akkor kezdem a kötet erősségeivel, mert azért akad neki. Nagyon tetszik nekem a regény szerkezete, hiszen a fejezetek elején fogalommagyarázat található, aminek szerepe van az adott részben, mindig ekörül forog a téma. A definíció tökéletesen beleillik a kontextusba, élveztem olvasni ezeket a leírásokat és aztán felfedezni, hogyan kapcsolódnak a fejezethez. Ezeknél a részeknél is jobban szerettem a játékokról szóló leírásokat, amiket Ruff érzékletesen (értem ezalatt azt, hogy bár az MMO-k világa annyira nem szippantott be, mégis rá tudna venni, hogy játsszak hasonlóakkal) illetve izgalmasan alkotott meg egytől egyig. Alig vártam, hogy egy-egy ilyen leíráshoz érjünk és John bemutathassa őket. Egyértelműen ezek a részek tetszettek a legjobban a könyvből, na meg a végjáték, ami ötletesre sikeredett! 

A 88 név második erőssége az érdekessége és John Chu gondolkodása. Egy adott ponton kap egy rejtélyt, amit igyekszik megoldani és úgy néz ki, hogy nemzetközi ügyek megoldója lehet és azért, hogy ebből a legtöbbet kihozza, mindent megtesz. Iszonyúan informatív nyomozást láthatunk tőle. 

Tetszett még nekem benne az, hogy felhívja a figyelmet bizonyos problémákra az online játékos térben. Én LoL player vagyok és azt be kell vallanom, hogy szeretem ezt a játékot, de vannak vele bajok sajnos, a legnagyobbat a mérgező közösség okozza és ezt itt is látom a lapokon feketén-fehéren. A névtelenség miatt a trollok elszaporodtak, azok akik gyenge mentállal rendelkeznek és egy nehéz nap után sikerélményt akarnak, elkezdenek szidni másokat a feltételezett hibáik miatt (miközben a legtöbbször ők rontanak), a gyerekek, akik abban látják a szórakozást, hogy mindent szétrombolnak és még sorolhatnám ezeket a példákat. A bántás állandó, az okok változnak. Ezek valós problémák, ahogy a túlfűtött szexualitás, a tárgyiasítás mindkét oldalról szintén az, a rasszizmusról, na meg a zaklatásról nem is szólva. De hogy ne csak lehangoló példákat is írjak, ott van az a bizonyos oldal is, ami azt mutatja be, milyen csodálatos dolgokra lehet az online teret használni: Anja gépe vagy az adatbázis, amit John meglátogat. A digitalizáció jó irányba vezethet, sok ember nagy álma egy olyan digitális tér, ahol az egységes tudásközpont megvalósulhat. Ruff nem fest sem túl jó, sem túl rossz képet, pont olyat kapunk, amilyen az online világ is.
Közben pedig érdekes kérdéseket vet fel a játékok felhasználási módjairól, amik között találtam friss megközelítéseket, szóval kaptam gondolkodnivalót bőven, de az addikcióról is van egy nagyon bújtatott és nagyon fájdalmas rész. Ezek mellett egyúttal az online védelem kérdéseire hívja fel a figyelmet, arra, hogy mennyire könnyű bejutni máshoz és hogy bárki lehet bármi, a hazugságoknak nincs korlátja. 

A Minecraft is kapott VR támogatást. Forrás 

A kötetbeli karakterek semlegesek maradtak a számomra sajnos. Sokkal jobban lekötött engem a lapokon feltáruló virtuális világ, na meg John nyomozásának szála, mint a személyek és a kapcsolataik. Amit látunk az a csapat kohéziója lehetne, de sajnos erről sok jót nem lehet írni és nem azért, mert Ruff rosszul kezelte volna, egyszerűen John nem csapatjátékos. A főszereplő és kiszemeltje, Darla közötti interakciók kerülnek előtérbe: kettejük történetét részletesen megismerhetjük, hiszen a srác feleleveníti a múltbeli élményeket, például azt, hogy hogyan találkoztak, alakult a kapcsolatuk, mi történt velük. Nem igazán tudtam megkedvelni innen senkit, Darla erősen magának való és ha unatkozik akkor másokat bosszant, John is eléggé antipatikus a döntéseivel és azzal, ahogy másokhoz áll. De mégis, Darla egy külön szint... az ilyen játékosok majdnem a red flag kategóriának számítanak, nekem legalábbis biztosan. Ő összeférhetetlen, mérgező / toxic személyiségű és van is vele baja a csapat healerének / gyógyítójának, Raynek. Egyedül Anja miatt aggódtam, de ő meg annyira keveset szerepel, nem tudtam hozzá erősen kötődni. A csapat utolsó tagja már más eset, Jolene, aki a higgadtabbnak tűnik és örültem a jeleneteinek.

Pár negatívumot tudok azért mondani, ami engem folyamatosan kilökött az élményből, az pedig az egyszerű és az unalmas hiánya. Itt mindenkinek olyan izgalmas élete van, hogy úgy érzem kilógok a sorból és egyszerűen nem tudom magam elképzelni a világban. Totál egyszerű játékosként, aki szereti ha nem szólnak be neki és bírja azt is, ha van egy csomó ruhája vagy skinje / kinézettartalma a karaktereihez, annyira úgy érzem, hogy nekem nincs létjogosultságom itt. Hiányolom azt, hogy ne legyen mindenkinek akciófilmbe illő mindennapjai  - hol vannak azok a játékosok, akik a kemény - mondjuk - gyári melós munkanap után ledőlnek a gép elé, hogy kikapcsolódjanak? Vagy a streamerek? 
A másik dolog pedig az, hogy túl nagy hangsúly kerül a szexualitásra (töltények...), engem ez a mennyiség már nagyon zavart, egyszerűen csak sok volt. Illetve harmadik zavaró tényezőként a többjátékos VR programok helyzetét tudnám megemlíteni, bökte a szemem pár dolog, de azt hiszem arról értekezni, hogy milyen játékfejlesztési stratégiák léteznek, most nem dolgom, eleget beszéltem már róla több helyen (fáradt szakdogás jelen). 
Szóval második olvasás után összeállt a kép, nagyjából ezeket a pontokat tartom gyengeségnek, de lehet, hogy ez más olvasó számára nem ennyire zavaró. Az a szép ebben a bizniszben, hogy mindenki máshogy látja a könyveket. 

Tehát összességében jól szórakoztam, nagyon tetszett a nyomozás szála, egészen izgalmas a virtuális világok leírása, Ruff érdekesen tud mesélni. Egy-két problémám akadt vele, de örülök, hogy elolvastam a 88 név c. kötetet. Aki azt várja, hogy az új Ready Player One született meg... ööö ne várja, ez nem az, hiszen teljesen más a kettő, eltérő kérdéskörökkel, személyiségekkel, bár a játékok szeretete ugyanaz. Szóval ajánlom, de főleg akkor, ha szórakoztató olvasmányt keresel a VR technológiáról, vagy ha szereted az MMORPG-ket.

"Aki elég időt tölt a Call to Wizardry pályáin a karaktere feltápolásával, egy idő után rá fog jönni, hogy a fejlesztőcsapatban valaki nagyon szerette az ürülékes humort. Még egy olyan horgászküldetés is akad, amihez egyszarvútrágyát kell használni csalinak, hogy végezz egy tengeri szörnnyel."


Ítéletem:

5 / 3 pont

Extra ötlet, ami tetszett benne: 
 a játékok leírásai

Ajánlott évszak az olvasásra a borító színei alapján: 
❥ nyári
 
 Ha kíváncsi vagy a könyvre, lesd meg a kiadónál:
 



Szerző: Matt Ruff
Illusztrátor: -
Sorozatcím (kiadói): -
Sorozatcím: -
Rész: -
Következő rész címe: -
Cím: 88 név
Eredeti megjelenés: 2020
Kategória: sci-fi, társadalmi sci-fi, videojáték, virtuális valóság
Fordító: Horváth Norbert
Oldalszám: 266 oldal
Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés: 2022
Ár: 3.480 Ft

 




Köszönöm, hogy elolvastad!

Less rá ezekre is!

0 komment

Rendszeres olvasók

Facebook