"Hát valahogy tényleg kibékültek minden civódás után. Jobbára csókokkal. S hogy annyira akarta Sándor, Júlia csak belekezdett a naplójába. Vagy legalábbis bele akart kezdeni. Ám az írás olyan, mint a hajnali pára, mely a nap hevétől égre száll, hogy éltető esőként hulljon vissza a földre. Netán tomboló viharként, üdítő záporként, saját fajtája szerint. Ám a harmathullás is az égből adatik, ember azt nem irányíthatja. Júliában is nehezen születtek meg az első szavak."