Értékelés | Elkészíteni a szerelem receptjeit
Aki valaha is volt már reménytelenül szerelmes, tudja, hogy ilyenkor az embernek a legkülönösebb ötletei támadnak, ha azt reméli, hogy ezekkel célt érhet. Van, aki megeszi a szerelme fényképeit, vagy teliholdkor egy útkereszteződésnél eltemeti az imádott személy titkon zsákmányolt hajfürtjét. Ehhez képest nem is volt olyan ördögtől való ötlet, hogy megpróbálkozzam egy menu d'amourral. Végeredményben bizonyított tény, hogy léteznek afrodiziákum hatású élelmiszerek és fűszerek. Ilyen a gránátalma magja, a spárga, a sáfrány vagy a curry.
Az értékelés a Prológus a világ körül projektre készült.
Történet
Henri Bredin menthetetlenül beleszeret az ábrándos és bájos Valérie Castelbe, akivel egy szemináriumra járnak, ahonnan a lány mindig elkésik és szerethető módon kalandos történeteket mesél el a késői érkezésének okairól. A fiú nagyon szerelmes és bár igyekszik felkelteni a lány figyelmét a maga gavallér módján, úgy néz ki, nem jár sikerrel, míg egy nap meg nem talál egy vörös bőrkötéses könyvet benne egy szerelmi bájitallal. A kérdés adott: kipróbálja-e és ha igen, hatni fog-e és övé lesz-e Valérie szíve?
Vegye meg, fiatalember! Vegye meg, és magáé lesz a virágszál! - Becsukta a kis, vörös könyvet, a kezembe nyomta, és ráncos kezét az enyémre tette. - Nem fogja megbánni, uram, higgye el. Ez a könyv magára várt.
Élménybeszámoló
Korábban már szerettem volna olvasni Barreau-tól, de valahogy sosem jutottam el odáig, hogy kivegyem a könyvtárból A nő mosolyát, vagy a többi regényéből valamelyiket, viszont nagyon kíváncsi voltam a szerzőre, ezért nem bírtam tovább és előrevettem a 0,5. részt, ami A szerelem receptjei. Ez a rövid terjedelmű kötet már fentebb is említett A nő mosolya előzménye, amiben Aurélie apját láthatjuk és megvizsgálhatjuk közelebbről a következő részben megjelenő menu d'amourt.
A nő mosolya című regényem minden várakozást felülmúló sikere után - tudják, ez az a könyv, amelyben a szépséges Aurélie, hogy meghódítsa álmai férfiját, megfőzni neki menu d'amourját - sokan kérdezték tőlem, létezik-e valami különleges összefüggés a szerelem és az ételek között. Természetesen létezik: mindkettő nagyon csábító lehet.
A kötet tartalmazza az előzményt, Henri és Valérie főszereplésében, utána pedig megkapjuk Barreau receptjeit, vagyis A szerelem receptjei egy egyfajta gasztroregény. Kétszer olvastam már el és azért vettem elő újra nyáron, mert a mű egy igazi, hamisítatlan nyári történet, hangulatos leírásokkal.
Tetszik, hogy Henri mindent bevet, hogy elvarázsolja szerelmét. Igazán bájos és aranyos szereplő ő, igazi gavallér és nagyon együtt éreztem vele, drukkoltam, hogy sikerüljön a terve és jöjjön össze a lánnyal. Óvatosan áll a kérdéshez, vagyis a hódításhoz, lehet, hogy nem minden alkalmat ismer fel, de próbálkozik és teszi ezt nagyon szimpatikus módon. Ahogy mondja is, nem egy lovagregény hőse, hogy megküzdjön a kedves kezéért, de azért igyekszik a maga módján helytállni. Továbbá nagyon tetszik az, ahogy Henri ráakad a bájitalra és már-már sorsszerűségnek lehet ezt nevezni és ezt a lúdbőrös érzést képezi le a kötet az egyik jelenetben és emiatt ez a kedvenc részem (biztosan sokan megtapasztalták már ezt a nem véletlennek tűnő véletlent, amikor valami pont akkor jelenik meg az életünkben, amikor szükségünk van rá). Kedvelem az ő karakterét, ahogy Valérie felé is pozitívan fordulok, aki szintén bájos és kedves, kicsit elvarázsolt. Őt kevésbé lehet megismerni, mert végig Henri szemszögét olvashatjuk.
Odakint már besötétedett, és ki tudja, talán ez lett volna a döntő pillanat, de elszalasztottam, ahogy az ember oly sok lehetőséget elszalaszt, és közben észre sem veszi.
Ahogy elkezdtem a történetet, nagyon megfogott a hangulata, na meg olvasás előtt már tudtam, hogy egy bájital is központi szerepet tölt majd be, így kíváncsi voltam, hogy végül mi lesz a sorsa ennek a párosnak, na meg a főzetnek. Tetszik tehát, hogy egyetemi környezetben játszódik és ebből kicsit többet igényeltem, de már ez a kevés is emlékeztetett arra, miért szeretem az előadásokat. Ez a helyszín tökéletes a kissé ódivatú és romantikus Henri, na meg a csapongó és aranyos Valérie számára. A másik erős hangulatot a gasztronómia bemutatása okozza, Barreau nagyon erős az érzékletes leírásokban, hiszen ahogy Henri főz és később a receptek megmutatása arra sarkallja az olvasót, hogy végigkóstolja a menüt velük együtt, amit később meg is fogok tenni! A szerelmi bájital pedig az az elem, ami olvasás előtt vonzott és ebben nem csalódtam, sőt amikor végre képbe kerül, nagyon izgalmassá válik kettejük kérdése. Ennek megjelentetése nagyon tetszik és a végkifejlet sem utolsó!
A könyv második felében a megígért receptek találhatóak egy-egy rövid leírással, amit Barreau azért biggyesztett oda, hogy a tökéletes alkalomkor készíthessük el őket. Akad olyan, ami éjfélkor esik jól szerelemmel és pár könnyű falattal, vagy olyan, ami megdobogtatja a szíveket, vagy a Tavaszi menü nevű, amivel minden kezdetét veszi. Ezekre nagyon kíváncsi vagyok, főleg a történetben elkészítettre (a desszertre leginkább).
Úgyhogy végszóként annyit tudok írni, hogy a történet hangulatos, bájos és egy olyan könnyed nyári falat, amiben a főhősünk megpróbálja elcsavarni választottja szívét valamennyi szerelmi bájital bevonásával. Javíthatatlan romantikusoknak és ínyenceknek tudom ajánlni a könyvet, amiben a szép romantikus szál mellett még receptekkel is gazdagodhat az olvasó.
5 / 4.5 pont
Szerző: Nicolas Barreau
Fülszöveg:
A nő mosolya című kötet előzménye. Amikor az ábrándos természetű irodalom szakos diák, Henri Bredin menthetetlenül beleszeret az életvidám Valérie Castelbe, a lány olyan elérhetetlennek tűnik számára, akár a Hold. Bármire képes lenne azért, hogy meghódítsa a tengerkék szemű teremtést, de a dolog reménytelennek tűnik. Ám egy napon a Szajna parti könyvárusok ládáiban keresgélve Henrinak egy ütött-kopott, vérvörös bőrbe kötött könyvecskén akad meg a szeme: a 16. századi kis kötetben egy szerelmi bájital receptje is szerepel. Vajon hat-e?
0 komment