Értékelés: Még nem egészen halott
"Megoldom a saját gyilkossági ügyemet."
Élménybeszámoló:
A történet szerint, avagy a fülszöveg:
Hét nap múlva Jet halott lesz.
Mindeddig úgy érezte, tengernyi ideje van. Hiszen csak huszonhét éves. Majd holnap, majd később, majd egyszer csak elkezdődik az igazi élete – mondogatta. Megtehette, tehetős családja mindig kisegítette, ha nehézséggel találta szemben magát.
Halloween éjszakáján azonban valaki meg akarja gyilkolni – a támadó tulajdonképpen sikerrel jár, mert a lány gyógyíthatatlan fejsérülést szenved, amelybe az orvosok szerint egy héten belül a belehal.
Jet soha nem gondolta, hogy ellenségei lennének. Most azonban körülötte minden és mindenki új megvilágításba kerül: a családja, egykori legjobb barátnőjéből lett sógornője, a volt vőlegénye, az egész vermonti kisváros biztonságosnak hitt közege.
Hét napja van, hogy kezdjen valamit a maradék életével, és végre véghezvigyen valami igazán nagy dolgot. Gyermekkori barátja, Billy segítségével nyomozni kezd. Meg akarja találni a saját gyilkosát.
Mert Jet halott ugyan, de még nem egészen…
„- Nem lehet, anyu. Nem akarok most meghalni. – A fejére és a szívére hallgatott, és mindkettő ugyanazt mondta, ugyanazt lüktette gyors, pánikszerű ütemben. Nem-most, nem-most, nem-most. – A hét napot választom. Akarom azt az időt. Szükségem van rá. – Mire, Jet? – csattant fel az anyja. Nem a szavak fájtak, hanem ami mögöttük volt. Amit az anyja valójában gondolt. Azt, hogy már volt huszonhét éve, és semmi jelentőset nem kezdett vele, hát akkor mit érhet el egyetlen hét alatt? Mindent.
– Most végre csinálni fogok valamit, anyu. Valami fontosat. És végigcsinálom. Ezúttal más lesz. Muszáj, hogy más legyen, mert ez a legutolsó esélyem.
– Csinálsz valamit? – zokogta az anyja. – Hogy érted ezt? Mit akarsz csinálni? Valami nagyszerűt.
Valamit, amit még senki nem csinált meg korábban.
– Megoldom a saját gyilkossági ügyemet.”
Holly Jackson már fiatalon elkezdett történeteket írni, első regénykísérlete tizenöt éves korában született. Angol szakon diplomázott (MA) a Nottinghami Egyetemen, ahol lingvisztikát és kreatív írást is tanult. Az olvasás és az írás mellett szeret videójátékokkal játszani, és szívesen néz megtörtént bűnesetekről szóló dokumentumfilmeket, mert közben nyomozónak képzelheti magát. A Jó kislányok-trilógia kötetei, amelyek sikert és hírnevet hoztak számára, több millió példányban keltek el világszerte.
Holly Jacksonnal korábban már találkoztam egyszer, a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz c. kötetnél, ami mellettem rengeteg olvasót elindíthatott egy bizonyos úton. Hogy min? A szerző összes művével való ismerkedés ösvényén. Kellemesen üdítő színfoltot hozott az első könyvével a mindennapjaimba, ami miatt összefutnék még az írónő munkásságával. Egyébként sokan írtak hasonlót, mint a Jókislányok, de Jackson olyat alkotott, ami picit addiktív hatással van az olvasási szokásaimra. Egyébként a többi művét beszereztem, ahogy a függőségem diktálta, de olvasni, még csak a Még nem egészen halottat kaptam elő. Ami, bevallom, meglepett, nem erre számítottam Jacksontól.
Egyébként tetszett a könyv, de erre sem tudnám azt mondani, hogy kedvencem lett.
Indokolatlan borítóelemzés, mert szeretem: Első pillanatra a borító nem sokat árul el a történetről, viszont ahogy jobban is megfigyeljük, látható, hogy egy agy CT-felvétele adja a címfelirat keretét, amiből szivárog valami... ez Jet ideje, amire az O betű ráerősít. Főleg, hogy egy órát szimbolizál, konkrétan a hátralévő időt és 3/4-en áll, vagyis a végjáték kerül elő. A felvétel sötét hátterével a fehér betűs cím alkotja a kontrasztot, a véres hatásra erősítve, ami pedig a támadásra utal. Plusz adalék, hogy a cím a CT-vel küzd a láthatóságért egymással, vagyis az egészségi állapot és Jet lehet, átvitten. Jól átgondolt kép, tetszik!
Röviden, tömören: Jet a főhősünk, aki egy vadóc alkat és az első fejezetben tulajdonképpen mindenkivel összerúgja a port, akivel lehet. Nagyszájú, aki nem tudja, mit kezdjen az életével, de úgyis ráér még dönteni, nem? Hát, úgy néz ki, mégsem, mert Halloween éjszakáján brutálisan megtámadják az otthonában és az orvosok közlik vele: hét napja van nagyjából addig, amíg be nem következik az elkerülhetetlen távozása. Esélye talán csak egy műtéttel lehet, de annak a túlélési rátája sem túl nagy, úgyhogy választania kell: megpróbálja az egészségügyi beavatkozást vagy elrendezi utoljára a még függőben lévő ügyeit? Nehéz a döntés, de nem lenne a maradék 350 oldal, ha úgy választana, hogy a műtőasztalon végzi be, ezért elhatározza, hogy kideríti a neki adatott időben, ki ölte meg.
Mindenki gyanús, még a hörcsög is: Az első fejezetben már körvonalazódik, hogy Jet hogyan áll a körülötte lévőkkel. Jackson felvázolja, hogy a lánynak kikkel milyen konfliktusa lehet, de csak úgy vázlatosan, hiszen ezek később úgyis kifejtésre kerülnek. Jet sem igazán békés, tüskés és viharos másokkal a kapcsolata, de látszólag nem feltétlenül olyanok, amelyek akár brutális támadásba torkollhatnak. Úgy tűnik csak jó barátja, Billy az, akivel jó a kapcsolata, mindenki más felmerülhet, mint gyanúsított. Ám, ahogy lenni szokott, itt még a hörcsög is gyanús és bárkiről kiderülhet, hogy a nyugodt felszín sokszor súlyos titkot rejt. Vagy csak nagyon sok szennyes ügyet.
"Ha már meg kell halni, miért ne csináljunk belőle viccet?"
Ki ölt meg engem?: A regény egy érdekes és szürreális eleme az, hogy Jet nyomoz a saját gyilkosa után. Kérdezősködni, kutatni kezd és egész érdekes történetekre, drámákra bukkan, mindezt pedig a morbid humora kíséri. Nem mindig szimpatikus minden döntése vagy szava, viszont az egész történet tudásának fényében érthető a viselkedése. A forgószél jellemzővel tudnám még jellemezni, de valahogy jobban megbocsátom neki azokat a nem annyira törvényes viselkedéseket, mint a Jó kislányok könyvben, hiszen a napjai belátható időn belül véget érnek és tényleg ki akarja deríteni mi történt. A nyomozás izgalmas és ahogy az lenni szokott, egyre több információ derül ki mindenkiről, ahogy közeledünk a vége felé.
 |
| Ez a kép bizony Pinterestről származik |
Becsüld meg!: Ahogy egyre közeledünk a végjátékhoz, egyre komorabb elemeket hoz be a szerző, bár most a szereplőit sem a tinédzser korosztály tagjaiból választotta ki, szóval erre számítani lehetett. Szó esik többek között családi tragédiákról és annak hatásairól, nehéz döntésekről, a halál árnyékáról és az ott hozott választásokról. Tragédia árnyékában leélt életek sziluettje hat az utolsókra. Ez nem egy vidám történet, de azt hirdeti, meg kell találnunk, miért érdemes élni.
Összességében: Megérte olvasnom, bár néha kicsit túlságosan hosszúnak találtam, rövidebben számomra jobban működött volna. Ettől függetlenül a szerző kreatívan oldotta meg a házi feladatot, például el nem tudtam képzelni olvasás előtt, mit takar a még nem egészen halott kifejezés és hogy hogyan jutunk el a fülszövegben felvázolt alapokig. A vége nagyon tetszett, az üzenet és a végjáték is, bár hiányoltam egy-két választ. Izgalmas volt, kreatív, szóval ajánlom!
5 / 4
0 komment