Értékelés: Tokiói tündérmese
"Forest azokat a lányokat szereti, akik nem sminkelik magukat. Én meg az olyan pasikat, akik nem akarják megmondani a csajuknak, hogy mit csinálhatnak a testükkel és mit nem."
Fülszöveg:
Izumi Tanaka tizenhét életéve eddig eseménytelenül zajlott le Kaliforniában, egy főleg fehérek által lakott kisvárosban. Bár pontosan tudta, miben különbözik osztálytársai többségétől a családja, amelynek három tagja van: ő, az édesanyja és imádnivalóan büdös kutyájuk, Tamagocsi. A könnyebbség kedvéért az „Izzy” becenevet használó tinilány barátnője egy olyan nyomra bukkan, amely elvezet eddig ismeretlen apjához, akiről kiderül, hogy nem más, mint Japán trónörököse. Amiből logikusan következik, hogy a szókimondó, polgárpukkasztó Izzy valójában egy hercegkisasszony. Hamarosan már útra is kel a tengerentúlra, hogy találkozzon sohasem látott apjával, és megismerje az országot, amelyről mindig is álmodozott. Csakhogy hercegnőnek lenni nem csak a báli ruhák és tiarák viselését jelentő szerepkör. Ki kell jönnie valahogyan ármánykodó unokatestvéreivel meg a szenzációéhes sajtóval, sőt, egy barátságtalan, de észbontóan jóképű testőrrel is, miközben el kell sajátítania egy kultúrkör ezeréves hagyományait és szokásait. Izzy hamarosan meghasonlik a két gyökeresen más világban: otthon sohasem volt eléggé „amerikai”, miközben a Távol-Keleten azt kell bebizonyítania, hogy eléggé „japán”. Összeomlik-e Izumi a korona súlya alatt, vagy boldogan élheti majd új, mesés életét, amíg csak él?
Élménybeszámoló:
Szeretem a Japánról szóló könyveket és amikor megláttam, hogy érkezik a Tokiói tündérmese, nagyon izgatott lettem. Listámra is tettem azonnal! A borító szintén hozzátett az olvasási vágyamhoz, az egyik japán hobbira utal és kiadja a főszereplőnk alakját. Igazán ötletesre sikerült!
A Tokiói tündérmese egy könnyed, nyári olvasmány, amely komolyabb témákkal szintén foglalkozik: identitáskereséssel, csonka család gyermekének érzéseivel, az uralkodói osztály életének nehézségeivel, a kisebbségek helyzetével és természetesen a szereplőnk jellemfejlődésével. A főhősünk, Izumi Amerikában él, mint az ottani ázsiai közösség egyik tagja. Barátaival összefognak, mert csak egymásra számíthatnak a szándékos vagy öntudatlan idegenutálat, vagyis a rasszizmus okán. Csapatuk bomlaszthatatlan és ez a barátság az egész könyvben végigkíséri főhősünk életét, Izumi ugyanis a történet javarészét Japánban tölti, a felkelő nap országában. Szüksége van a támogatásra, amit ők tudnak adni neki, ezért a kötet egyik számomra kedvenc eleme a barátságuk.
Belecsöppenve a könyv világába, hamar eszkalálódik a helyzet. Izumi nagyon szenved attól, hogy nem ismeri a gyökereit és egyúttal az édesapját, közben pedig az amerikai iskolában ő az egyik kirekesztett lány, akinek ezzel kell élnie minden egyes nap. A lány határozatlan, viselkedését befolyásolja a gyerekkori helyzete és a hiányérzete, amit a hiányzó apafigura okoz. Vágyik az édesapjára és folyamatos a reménye arra, hogy megtalálja, ami meg is történik, kvázi a történet elején. Ekkor jutunk el Japánba, hiszen Izumi szülője egy japán herceg, a trónörökös. A lány felveszi vele a kapcsolatot és kiutazik hozzá. Innentől a regény az ottani életről kezd szólni, megmutatja, hogyan telnek a császári család tagjainak napjai.
Nagyon szerettem az országban játszódó részeket és inkább az uralkodó réteg érdekelt a leginkább, akikből kaptam is, meg nem is. A lényeg Izumi hozzáállása és beilleszkedési próbálkozása a királyi családba, erről van szó, ez a központi kérdése ezeknek a részeknek. A megtalált családja vonatkozási pont, a felé irányuló viselkedéseik építik a lány egyik reprezentált helyzetét, a gyökértelenségét. Unokatestvérei gonoszak vele, gaidzsinként gondolnak rá és semmi motivációjuk nincs arra, hogy befogadják őt. A másik unokatestvére kedves vele, de ez nem könnyít azon a tényen, hogy a beilleszkedés nem egyszerű a számára. Nem elég az idegen országhoz való alkalmazkodás, még a szigorú protokollnak is meg kell felelni, amit az uralkodói családba való belépés követel meg. Izumi pedig lassan, de biztosan veszi az akadályokat. Sok nehézséggel kerül szembe, sőt sokat bukdácsol, de a kitartása nagyon becsülendő. Hozzá kapcsolódhat a tanulság: bármilyen nehézség kerül elő, haladni kell tovább és néha a kreatív gondolkodás is segíthet. Mindig próbálkozni kell és rugalmasan hozzáállni a helyzetekhez.
A könyvben megjelenik egy romantikus szál, amitől kicsit más hangsúlyt kap az egész; túl erős fókuszt kap ez az elem, pedig alig néhány negatív érzelmű találkozás után alakul ki a szerelem. Túl gyors tempójú, nagyon kevés ez az idő, amit a szerző ezzel a kapcsolattal tölt. Gyorsan kezel minden új kapcsolati kialakulást, pl. ezt, de ezt látom nagyjából a többinél is.
Tehát összességében nem rossz ez a kötet, gyorsan olvasható és a felvetett témái nagyon érdekesek. Könnyen lehet vele haladni és szórakoztató. A Japán uralkodócsaládjáról szóló részek izgalmasak és kellemes olvasni. Ajánlom.
5 / 4 pont
Cím: Tokiói tündérmese
0 komment