Értékelés: Két tűz között
"Mindig jobb elkerülni a harcokat, amelyek által sokat veszíthetünk, de keveset nyerünk."
Az értékelés a Prológus Végtelenbe és tovább projekjére készült.
Élménybeszámoló:
A történet szerint, avagy a fülszöveg:
Christopher Buehlman regénye egy csábítással és romlással teli világba hívja az olvasót, ahol a mennyben háború dúl, a földön pedig elszabadul a pokol…
1348-at írunk. Thomas, a kegyvesztett lovag rátalál egy fiatal lányra, aki magányosan él egy kihalt normann faluban. A fekete halál árvájaként és az ártatlanság hátborzongató megtestesítőjeként a lány elmondja Thomasnak, hogy a pestis csupán egy nagyobb kataklizma része. A bukott angyalok Lucifer vezetésével fellázadtak, hogy második háborút vezessenek a mennyország ellen, és az emberek világa is belekeveredett a viszályba.
Vajon csak félrebeszél, vagy az igaz hit vezeti? A lány azt állítja, hogy látta Isten angyalait. Hisz benne, hogy az álmaiban az igaz holtak beszélnek hozzá. És meggyőzi a hitetlen Thomast, hogy átkísérje őt az elfajzott vidéken, egészen Avignonba. Ott elmondja Thomasnak, hogy be fogja teljesíteni a küldetését: szembe fog nézni a gonosszal, ami a földet sújtja, és visszaadja ennek az elárult és gyilkos lovagnak a nemességet és a megváltás reményét, amit oly régen elérhetetlennek hitt.
Ahogy a pokol szabadjára engedi haragját, és fény derül a lány valódi természetére, Thomas angyalokkal és démonokkal, szentekkel és feltámasztott holtakkal teli, borzongató csatatéren találja magát, egy kétségbeesett küzdelem kellős közepén, amit nem kevesebbért vívnak, mint az emberek lelkéért.
"Két angyal és egy ördög bucskázott bele a vízbe.
Három angyal emelkedett ki belőle.
Vagyis még a legrosszabbak számára is létezett megbocsátás."
A Két tűz között c. könyvre a beharangozó alapján figyeltem fel, ami horrort ígért nekem. Most nagyon élem a zsánert, szóval várólistámra tettem a könyvet és vártam egy megfelelő alkalomra, hogy elkezdjem ezt a féltéglát olvasni. A borító is adja magát, hiszen az már behatárolja, hogy milyen típusú történetre lehet számítani, vagyis középkorias és démonos alapozásra. A sötét színek ráerősítenek az érzésre, hogy itt bizony nem egy ifjúsági regény habos-babos oldalait fogjuk látni, lesz tűz, folyni fog a paradicsomlé és a szokásos elemek jelennek majd meg, amelyek a kategória elengedhetetlen részei.
Első ránézésre a történet high fantasy elemeket hoz, egy lány, Delphine, segítséget kér egy csapat útonállótól apja eltemetéséhez. Tombol a pestis a vidéken. Nem elég, hogy a háború megtizedelte a nép egy részét, úgy néz ki, hogy a maradékra a fekete kórnak fáj a foga. Eljött a végítélet órája. Delphine apja is a pestisben halt meg, ezért a marcona férfiak nem akarnak hozzányúlni, viszont a lányhoz igen. Ám egyikük Thomas, úgy érzi ehhez már nincs gyomra, ezért a védelmére siet és így kezdődik kettejük közös útja a pokoli földön.
Alapvetően két szálon játszódik a történet: a földi és a spirituális síkon. Az első az, ahol Thomas és Delphine, illetve egy pap, Matthieu útját követhetjük nyomon. A második pedig az, ahol az angyalok megpróbálják megvédeni a Mennyországot, hiszen a démonok felbátorodtak, mert úgy vélik Isten eltűnt. Több fronton támadnak, például a pestis az Úr kedvenc teremtményei elleni csapás és úgy gondolják, hogy ha arra sem válaszol, Isten elhagyta a helyét és akkor bevehetik a Mennyek Országát. Leszögezem, imádtam a történet spirituális vonalát, bár elsősorban az emberi szemszöget látjuk, mert az a rész, ami az angyalok és démonok csatáját írja le, inkább összefoglaló, egyfajta krónika a történésekről. A vallási jelleg leginkább Delphine által jelenik meg, aki egy angyal szavát közvetíti és ő vezeti a lányt. A szerző alapvetően szépen kezeli ezt a vonalat, jól mutatja a keresztényi alapokat, például az Isten általi kiválasztást, a hírvivő angyalt, vagy éppen azt, hogy a pestist nem Isten büntetésének, hanem éppen a démonok támadásának veszi. Emellett számomra külön pluszt ad az, hogy ennyire belehelyezkedhettem egy olyan társadalom gondolkodásmódjába, amit a középkor és háború, illetve a betegség edzett meg és aminek mindennapjait átszövi a vallásosság. A szerző eljátszott a gondolattal, hogy milyen reakciók létezhettek a nagy eseményekre és az eredmény elég színesre sikeredett. Nem szokott fantasy bibliai témával foglalkozni, de számomra ettől egyedi ez a könyv.
 |
| Forrás: Pinterest |
"A szeretet mindig nehezebb. A szeretet azt jelenti, hogy elviseljük valaki másért a csapásokat, és nem számoljuk őket. A szeretet önmagunk elvesztése, a másik elvesztése, és hit a veszteség halálában."
Alapvetően ez a regény inkább dark fantasy, mint horror, de az utóbbi készletéből is előszeretettel alkalmaz eszközöket. A történet eléggé véres, gyomorforgató jelenetek jelennek meg a lapokon. A démonok igyekeznek az emberiséget teljesen elhajlítani az Égiektől és egyúttal hőseinket megakadályozni a céljuk elérésében, vagyis folyamatosan a halál követi őket. A démoni erők szentségtelen eszközökkel támadnak, nemcsak lelki síkon, hanem tényleges, fizikai megtestesülésként is. Jelképeket gyaláznak meg, hullákat használnak fel támadásra és élőlényeket változtatnak meg támadó fegyverekké, hatalmas szörnyekké. Szürreális ez a világ. Bárhová mennek, csak a szörnyűségek veszik körül őket, a normalitásnak még csírája sincs. Akár a világot, akár a cselekmény vezetését nézem, nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy ez egy számítógépes játék forgatókönyve is lehetne. Lényegében küldetéseken / questeken keresztül ismerjük meg a fő célt, az ellenséget, a motivációikat. Jön felülről egy utasítás, menj ide, menj oda, szerezd meg / győzd meg, gyere el onnan, beindul a pillangó-hatás, jön az új küldi. Másrészt a világ kegyetlenül idézi bennem a Diablo hangulatát. Nem rossz, csak nem erre számítottam. El is kezdtem a Diablo legújabb részével játszani...
A karaktereknek megvan a maguk keresztje, amit a spirituális síkon zajló háború során a démonok megpróbálnak kegyetlenül kihasználni, manipulálni. A tét nemcsak az ő lelkük üdve, hanem az Égbeli Birodalom sorsa is. Thomas, a hős lovag, aki címét, földjét vesztette el árulás miatt, miközben a harcokban vett részt. Bosszúvággyal teli, de Delphine-t a végsőkig védelmezi. Általa kapjuk a káromkodások java részét, mert yap, az bizony dögivel érkezik. A lány szent, ő a csodákat szolgáltatja és próbálja enyhíteni a démonok okozta károkat. Kettejük dinamikája jó, a párbeszédeik viccesek sokszor, ez oldja a feszültséget, amit a világ sötétsége okoz. A lány mutatja a helyes utat, de Thomason múlnak a saját döntései, Delphine nem cselekedhet helyette.
"Ebben a világban rengeteg mindennel nem kellett törődni."
Negatívumot nem is igazán tudnék írni, talán csak az egyszerűsített stílust (pl. a párbeszédek lecsupaszítva ülnek a lapokon). A vége nagyon tetszik, jól lezárt, kerek egész és még az egész addigi háborút is sikerült számomra új fényben megvilágítania.
Szóval összességében nagyon erős és brutális dark fantasy ez a kötet, ahol a hangsúly a spirituális háborún van. Szerettem olvasni, bár nem volt mindig könnyű, de örültem, hogy ezt is sorra kerítettem. Szóval én ajánlom, de vigyázat, ez mélyvíz! Horror rajongóknak viszont kötelező.
Ajánlom!
0 komment