Értékelés: Sárga
"Ilyen a twitteres felhajtás természete. Jobbról-balról jönnek a vádak, mindenki hírneve cafatokban lóg, és amikor elül a por, minden pontosan ugyanolyan, mint annak előtte."
Az értékelés a Prológus Könyvheti projektjére készült.
Élménybeszámoló:
A történet szerint, avagy a fülszöveg:
Két írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.
Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.
Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.
A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.
A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.
Nagyon vártam a Sárga megjelenését. Egyrészt R. F. Kuangtól nagyon tetszett a Mákháború, másrészt elolvastam a fülszöveget és hű! Tudtam, hogy ez valami különleges lesz, hiszen a szerző a plágium kérdéskörét veszi alapul. Úgyhogy úgy voltam vele, ide vele! Újabb mélyvíz következik!
June Hayward és Athena Liu barátok. Vagy valami hasonló. Együtt ünneplik, hogy Athena egyik műve Netflix adaptációt kapott és zsíros összeg üti a markát. Isznak és éjfélkor palacsintaevő versenyt tartanak. A baj csak annyi, hogy Athena... megfullad. És hát az asztalán hever egy teljesen kész kézirat, ami túl csábító, hogy csak úgy ottmaradjon... legalábbis June számára. Ami Athenának a véget jelenti, az June-nak csak a kezdet.
Hú!
Nem is folytathatnám jobb szóval az értékelést, mert a Sárga bizony ilyen érzést hagyott bennem hátra. R. F. Kuang zseniálisan fogja meg történetében a cancel culture legalapvetőbb elemét, a közösségi média jelenlétet. Szatírának mondják, de amíg a Nézd ki van ittben tényleges éreztem a zsáner jellemzőit, itt cseppet sem. Semmi komikus nincs ebben a helyzetben.
A borítója letisztult és figyelemfelkeltő: teljesen sárga alapon látható egy oldalra sandító szem - eközben asszociálhatunk az irigységre, hiszen "sárgul az irigységtől". (Természetesen létezik egy, a könyv által kínált megoldás is, amit spoileres lenne ide leírni, így nem teszem meg.) A szerző ezáltal utalhat a June-ban átvonuló érzelmek hadának legfontosabb tagjára, ami alapvetően határozza meg az ő napjait és Athena-felé irányuló hozzáállását.
"Az írás áll a legközelebb az igazi varázslathoz. Az írás a semmiből teremt valamit, más világokra nyit ajtót. Az írás hatalmat kínál, hogy alakíthasd a saját világodat, ha a való világ túl sokszor rúg beléd. Az írás abbahagyásába belehalnék. Soha többé nem sétálgathatnék úgy egy könyvesboltban, hogy a gerinceket végigtapogatva ne vágyakoznék, ne azon merengjek, milyen hosszadalmas szerkesztői procedúra végén kerültek ezek a címek a polcra, és hogy ez ne az én könyvemre emlékeztessen."
Ez a kötet zseniális, pedig a főszereplője egy erősen negatívan ábrázolt figura. June minden csak nem szimpatikus és Kuang megmutatja azt az oldalát, amit az egyik legsötétebb vágy ural, a mások iránt mélyen gyökerező irigység. Kuang nagyon jól vezeti a szereplőjét bizonyos helyzeteken keresztül, hogy a lehető legrosszabb oldala jöjjön elő. Egyfajta kísérletet végez és megnézi, hogy June és a környezete hogyan reagál; minden elromlik, hibák hibára halmozódnak és az acsargó tömeg csak üvölt és a szereplőnk nem érzi a tettei súlyát. A mérlegnek két nyelve van és mindkettőt láthatjuk a lapokon.
Kuang sokféle témát boncolgat, ami megfordulhat bárki fejében, de ezt főleg a közösségi média közegén keresztül teszi. Összetett a regény, amely June oldaláról azt mutatja meg, hogy milyen írónak lenni a közösségi média korában. June-t mindenért támadják, Kuang ezért elég mélyen belemászik az író vs kritikus, vagy az író vs rosszindulatú tömeg kérdéskörbe, az utóbbiak még azt is megkérdőjelezik, hogy az író bármiről írhat-e (például hiába szabad az irodalom, kérdéssé válik, hogy egy fehér hölgy más etnikumok problémáiról vethet-e bármit a lapokra), bennem pedig folyamatosan az forog, hogy mit csinált a nép Novikkal a közösségi médiában a Solomancia szériájánál az egyik elem okán... Kuang egyértelműen a cancel culture rémes keresztre feszítéseit veszi alapul és mutatja meg, hogy ezt a témacsoportot nem könnyű feldolgozni. Nem egyszerű igen és nem a válasz. Az eredmény pedig nagyon komplex, nemcsak a rasszizmus kerül bemutatásra, hanem a plágium, marketingstratégiák, díjak, illetve a könyvkiadás eltorzult logikája is - hiszen itt brand épül, aminek termékei eladhatók. A Sárga egyfajta gondolatkísérlet: mindenkiből a legrosszabbat hozza ki Kuang és megnézi mi történik.
Apropó lopás és lopás között van különbség? Az egyik típus magyarázhatja-e a másikat?
"De aztán belépett az ajtón a professzionális könyvkiadás, és az írás hirtelen a szakmai irigykedés és a homályos marketingbüdzsé tárgyává vált, meg az előlegeké, amelyek összehasonlíthatatlanok a pályatársaid előlegeivel. A szerkesztők fogják magukat, és belekutyulnak a szavaidba, a víziódba. A marketing és a nyilvánosság arra késztet, hogy több száz oldalnyi gondos, kiforrott elmélkedést cuki, tweet-méretű vitatémákra szoríts le. Az olvasók elvárásokat támasztanak - nemcsak a történet, hanem a te politikai hozzáállásod, a filozófiád, a morális témákban mutatott kiállásod felé is. Nem a műved, hanem te vagy a termék: a kinézeted, a szellemességed, a gúnyos visszavágásaid és az online cicaharcokban elfoglalt álláspontod, amelyek amúgy a való világban az égadta világon senkit nem érdekelnek."
June komoly hátteret kap. Valahol a szánalom és az undor elegyét váltotta ki belőlem, de mivel Kuang úgy írta meg ezt a főhőst, hogy érzelmeket váltson ki, egy szavam sincs. June hirtelen lett sztár és a net nem kegyelmez neki, mert kegyetlen sorokat kell elviselnie, erős támadásokat. Nehéz kezelni az emberek véleményét, kritikáját, főleg, ha csak rosszindulat az egész. Egyébként ő egy arrogáns főszereplő, aki azt hiszi, hogy mindent megúszhat. Az ő fejében lenni sokszor nem egyszerű eset, viszont a sztori nagyon pörög, így jó döntés volt csak az ő szemén keresztül látni a világot és hát persze így teljesen megismerhetjük az oldalát is. June azt hiszi, hogy neki szintén jár az, ami Athenának megadatik. Erre az irigységre épül a jelleme és ágazik ki az összes döntése. Valahol érzi ezt a személyiségéből adódó problémát, de áltatja magát és mindig, minden egyes döntését megmagyarázza, szóval a szerző nemcsak a társadalmi szatírára erősít, hanem a karakter mélyítésére és drámájára is.
Még van egy párhuzamom, hiszen lassan az értékelés végére érünk: úgy érzem, hogy a fulladás és az íródó kötet között van hasonlóság. June mellett Athena elveszti a hangját. Ahogy megfullad, úgy nyomja el June Athena írói hangját és hozza be az övét azzal, hogy átírja a művet. Vagy csak a magát elnyomottnak hivő gyom napfényt talál...
Nagyon tetszett a regényben az általam csak a bestseller életpályamodelljének hívott jelenség megjelenése, vagyis hogy egy példány marketingjét teljes egészében láthatjuk és megleshetjük hogyan landol a kézirat a boltok polcain, természetesen csakis az imázsépítés szempontjából.
"És ha a piacnak írsz, akkor nem számít, milyen történetek lángolnak benned. Az számít, amit a közönség látni akar, és egy philadelphiai heteró fehér csaj álmodozásaira magasról szarik mindenki. Újat és egzotikusat akarnak, valami diverzet, és ha továbbra is ezt akarom csinálni, akkor ezt kell megadnom nekik."
Úgyhogy összességében a Sárga több komoly témát boncolgat, ahol Kuang erős és provokatív hangot üt meg. Állást nem foglal June mellett vagy ellen és ez így pont jó, hagyja, hogy saját magunk alakítsuk ki a véleményünket. Ajánlom nagyon!
Imádtam ezt a kötetet úgy, ahogy van és még biztos, hogy többször elolvasom. A Mákháborút is szerettem, de a Sárgát még annál is jobban.
Easy 5 /5
Ajánlom!
Cím: Sárga
0 komment