Értékelés | Helytállni az Olümposz istenei között
"Miután feleségül vette, Dionüszosz elérte, hogy a halandó Ariadnét a halhatatlanok közé emeljék, és mindig hűséges férje maradt – még ha a neki rendezett ünnepségek bővelkedtek is erotikus rítusokban. A párnak számos gyermeke született, és Dionüszosz annyira szerette a feleségét, hogy menyasszonyi koronáját az égre helyezte csillagkép formájában. Ariadné a termékenység istennője lett."
Fülszöveg:
Ravaszok, csábítóak, rettentőek, erényesek – akár isteni lények, akár halandók, a nők alapjaiban formálják a görög mitológiát, mégis régóta elhomályosítják őket a férfialakok. Ideje, hogy az ő történeteik is napvilágra kerüljenek!
Az Olümposzi hősnők a görög mitológia ötven lenyűgöző nőalakjának történetét meséli el, köztük olyan istennőkét és nimfákét, mint a fenséges Athéné, a háború istennője; a bosszúálló Nemeszisz, a megtorlás istennője; és a harcos amazonok királynője, Hippolüté. De találkozunk halandókkal és félistenekkel is, amilyen a hosszú szenvedést megélő Andromakhé, a gyilkos Klütaimnésztra, vagy a vidám Iphisz. Minden történethez rövid portré, megkapó ábrázolás és az adott nőalak mitológiai szerepének magyarázata tartozik. Dr. Ellie Mackin Roberts ókortörténész alapvető munkája napjaink szemszögéből enged betekintést ezeknek az emberfeletti nőknek a világába.
Pro-infó:
Az értékelés a Prológus Mitológiák hetére készült, ahova én a görög részeként az Olümposzi hősnők kötetet választottam.
Élménybeszámoló:
A történet szerint, így szoktam mostanában a bejegyzéseim értékelős részét kezdeni, ám ez most nem fog megvalósulni a tárgyalt mű jellege miatt, csak ha a görög mitológia egészét nem vesszük egy sztorinak! Na de maradjunk a formánál, az Olümposzi hősnők, amit nemrég olvastam el, egy olyan kiadás, amiben a szerző sorra veszi a mítoszok fontos női szereplőit, azokat, akik tevékenyen vettek részt a sorsuk alakulásában.
"Az itt felsorakoztatott nőalakok között vannak erősek és gyengék, kemények és lágyak, eltökéltek és beletörődők egyaránt. Gyakran makacsok, de még gyakrabban kénytelenek megalkudni a helyzetükkel egy döntően patriarchális környezetben. Történeteik legalább annyira ijesztőek, mint amennyire reményt adóak. Mindenesetre tökéletesen megtestesítik azt, hogy mit jelent nőnek lenni egy férfiak számára berendezett világban."
Amikor először egy könyvesboltban megláttam az Olümposzi hősnők borítóját és belelapoztam a műbe, nagyon megtetszett. A borító jellemzi a beltartalmat, a zöldön és fehéren kívül a narancs és fekete uralja a művet, de nagyon tetszik a színek kombinációja a fedőn és a koncepció, ami azt mutatja, hogy a nők állnak majd a középpontban. A kötet szép kiadást kapott, jó kézbe venni és lapozgatni, hiszen rengeteg illusztráció színesíti a leírtakat. Igényes, ez a szó jut eszembe róla mindig, amikor meglátom.
Ellie Mackin Roberts a szerzője ennek a válogatásnak, aki szakértője a témának, az ősi vallási praktikákkal foglalkozik és azt kutatja, az elmúlt idők emberei hogyan kommunikáltak az istenekkel és álltak a saját meggyőződéseikkel. Ő ebben a könyvben ötven hölgyet vizsgálgat és mutatja meg a történetét az olvasók számára legyen akár istennő, akár halandó, akár nimfa. A lényeg az, hogy milyen szerepet tölt be az ókori Görögország legendáinak színterein.
Az Olümposzi hősnők szerkezete nagyjából állandó mindegyik egységnél, néha szakítja meg egy-egy lázadó alak a sort, de a lényeg az, hogy egy monda leírása után, ami mindig a hölgy nézőpontjából íródott E/3-ban, érkezik egy illusztráció, majd a következő oldalpáron a történész írónő magyarázza az alak helyzetét, szerepét, fontosságát esetleg hozzá kapcsolódóan oszt meg érdekességeket.
"A görögök nem húztak éles vonalat saját isteneik és más népekéi között, abban hittek, hogy az összes isten együtt létezik és a föld különböző adottságai felett uralkodnak, jelentős átfedésekkel - akár előfordulhat, hogy az egyes népek ugyanazokat az istenségeket tisztelik más helyi nevek alatt."
A karakterhez tartozó első szöveg, amiben egy-egy hölgy gondolatait, érzéseit osztja meg többnyire, árnyalja az adott karaktert, nagyon sok újdonságot találtam ezeken az oldalakon. Már régen nem foglalkoztam a görög mítoszokkal, de a főbb vonalakra még emlékszem és egyrészt jól jött az, hogy felelevenítsem a szunnyadó tudásom, másrészt mindig is érdeklődően figyelgettem az új infókat. Nagyon szerettem ezeket a részeket, ám még ennél jobban az utána érkező képeket! Az itteni illusztrációk a görög vázaművészet elemeit elevenítik fel, a fekete - narancssárga színekkel és a díszítő elemekkel!
A képek után a magyarázatok következnek, amik kivétel nélkül mindig érdekesek. Esik itt szó mindenről, ami lényeges lehet: a környezetről, a nők helyzetéről és elsősorban a társadalom dolgaira adott reakcióikról, Roberts profiloz. A magyarázó szöveg az első egységet elemzi egy kicsit jobban. Ezek mellett a hölgyek jó és rossz tulajdonságai szerepelnek a lapokon - ami a helyzethez szükséges és Roberts személy szerint adott nekem egy teljesen új megközelítést a mítoszokhoz. Gaiman írta még az Északi mitológia könyvében, hogy ezeket a legendákat mindenki máshogy meséli el és ezt az állítást itt láttam igazolódni. Nem fest sem túl rossz, sem túl jó képet a szereplőkről, mellőzi a rózsaszín mitikus ködöt, azt, ahogyan anno nekünk tanították ezeket a történeteket. Tetszik benne továbbá az, hogy bár elveszünk a sok szereplőben, a szerző nem engedi el a kezünk, a szöveget hivatkozások színesítik és akinél kell, megismétli, mit kell róla tudnunk. Elsőre kicsit nehéz belerázódni a szövegbe, de egy idő után tökéletesen követhető a ki-kivel-miért? vonal pontosan a vissza-, vagy előreutalások okán.
"A szövés valamennyi görög nő számára - a legelőkelőbbtől a rabszolgáig - ismerős foglalatosság volt, vagy a kézimunkázóként, vagy a munka felügyelőjeként. A legtöbb nő nemcsak ismerte a gyapjú előkészítése, a fonás és a szövés mesterségét, de napi szinten gyakorolta is e tevékenységeket. A szövés számos nőkkel kapcsolatos mondanának központi motívuma."
Számomra különösen érdekesek azok a részek, amelyekben a kedvenceimről van szó, ilyen például Artemisz, bár nekem sosem úgy mutatták be őt, mint egy kegyetlen személyt, sokkal inkább úgy láttam, mint aki egy erős, független vadászó nő, a Hold, a vadászat és az íjászat istennője. Szerettem olvasni Létóról, aki az ikerpár Artemisz és Apollón édesanyja és aki Héra miatt szörnyen pórul járt. Izgalmas kérdéskört jár be az Erinnüszök által a szerző, vagyis a bosszút. Minthé története pedig a Lore Olympus miatt varázsolt el, nagyon kíváncsi voltam, hogyan alakulhat Hádész és Perszephoné kapcsolata, ha az alvilági nimfa a közelükben van.
Bár ahogy fentebb írtam, sok a név, amit meg kell jegyezni, a kronológiai sorrendet indokoltabbnak láttam első körben, egészen addig, amíg meg nem barátkoztam Roberts gondolatmenetével, hiszen a hölgyek ábécé szerint szerepelnek. Ez a könnyebb visszaolvashatóság miatt nem elhanyagolható, ami ismeretterjesztő kötetek esetében inkább szempont. Mert bár most egyben olvastam el az egészet, ha később előkapom, inkább egy-egy alak fog érdekelni belőle, úgyhogy mégis maradjunk annál, hogy ez a jó sorrend.
Roberts szigorúan véve a nőkre koncentrál a könyvben, de nagyon szívesen olvastam volna még tőle hosszabb magyarázatokat, elemzéseket, néha ez a két darab oldal érezhetően kevés, máskor pedig túl hosszú. Nagyon sokat tud, ez tisztán érződik és ezért minden érdekel, amit még a mitológiai alakokról mesélni tud.
Kivonatolva:
- alap: a szerző sorra veszi a mítoszok fontos női szereplőit, azokat, akik tevékenyen vettek részt a sorsuk alakulásában,
- a borító jellemzi a beltartalmat,
- rengeteg illusztráció színesíti a leírtakat,
- Ellie Mackin Roberts a szerzője ennek a válogatásnak, aki szakértője a témának,
- a szerző ötven hölgyet vizsgálgat és mutatja meg a történetét az olvasók számára,
- szerkezete: egy monda leírása után, ami mindig a hölgy nézőpontjából íródott E/3-ban, érkezik egy illusztráció, majd a következő oldalpáron a történész írónő magyarázza az alak helyzetét, szerepét, fontosságát esetleg hozzá kapcsolódóan oszt meg érdekességeket,
- az első rész, árnyalja az adott karaktert, nagyon sok újdonságot találtam ezeken az oldalakon,
- az illusztrációk a görög vázaművészet elemeit elevenítik fel, a fekete - narancssárga színekkel és a díszítő elemekkel,
- a képek után a magyarázatok következnek, amik kivétel nélkül mindig érdekesek és szó esik bennük a környezetről, a nők helyzetéről és a reakcióikról,
- a szerző nem engedi el a kezünk, a szöveget hivatkozások színesítik,
- kedvenceim: Artemisz, Létó, Erinnüszök, Minthé,
- kronológiai helyett ábécé rend, mégis jobb,
- hosszabb elemzések, magyarázatok indokoltak.
Ajánlom,
ha érdekel a görög mitológia és szeretnél egy kicsit fókuszáltabb kötetet, ami a hölgyeket helyezi előtérbe.
5 / 4.5 csillag
5 / 4.5 pont
Cím: Olümposzi hősnők
0 komment